 |
 |
|
I. L. Caragiale 1890-ben írta meg a Megtorlást, amely teljesen elüt addigi társadalombíráló vígjátékaitól, szatirikus írásaitól. A bosszú és bűntudat pokoli mélységeinek története ez.
A cselekmény egyetlen éjszaka alatt játszódik, azonban a szereplők elmúlt kilenc évének minden keserűségét, feszültségét magában hordozza. Mindegyikük súlyos terheket cipel: a szerelemből elkövetett, eltitkolt gyilkosság terhe; a kínzó bűntudat, mely lassan teljesen felőröl; a kiszolgáltatottságba süllyedt magány, mely az őrület határáig sodor; az éveken át tartó, sohasem múló gyász; a folyamatosan égő, lüktető sejtelem és a mardosó gyanú érzése, majd a borzasztó út a bizonyosság felé; a majdnem tíz évig tartó pokol, a bűnnel szerzett házasság súlya; a jogtalan büntetés és kínzás, a rácsok mögött ártatlanul sínylődő megtört elme; az elcsábulás és szerelembe esés miatti cinkostárssá válás tehetetlensége.
Egy kósza hír kilenc év sűrített feszültségét hozza felszínre; négy ember keserű kiáltása, lelkük vérfagyasztó sikolya töri meg az éjszaka csendjét.
Ez életük leghosszabb éjszakája.
Demeter Kata, a rendező munkatársa
Szereposztás:
Dragomir: Kosztándi Zsolt
Gheorghe: Bende Sándor
Ion: Giacomello Roberto
Anca: Zsigmond Éva Beáta
Zene: Bene Zoltán
Mozgás: Györfi Csaba m.v.
Díszlet: Szűcs Olcsváry Gellért m.v., Tóth Árpád m.v.
Jelmez: Székely Tímea e.h.
A rendező munkatársa: Demeter Kata
Rendező: Tóth Árpád m.v.
Bemutató: 2019. április 19.
