2007. március 18.
Határon túli magyar színházi estek - Csíki Játékszín
A Thália Színházban március 21-én a csíkszeredai Csíki Játékszín Szerelem című darabjával folytatódik a Vendégségben Budapesten - Határon túli magyar színházi estek sorozat.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház sikeres bemutatkozása után március 21-én a csíkszeredai Csíki Játékszín Szerelem című darabjával folytatódik a Vendégségben Budapesten - Határon túli magyar színházi estek sorozat a Thália Színházban.
A Csíki Játékszín 1999 szeptemberében nyitotta meg kapuit a csíkszeredai közönség előtt. Feladatául tűzte ki, hogy magas minőségű színházi előadásokkal lássa el, nemcsak a város, hanem a környék közönségét is. A társulat több alkalommal is sikerrel mutatkozott be a Vendégségben Budapesten - Határon túli magyar színházi estek keretében a fővárosi közönség előtt (R. Del Valle-Inclán: Vérkötelék, rendező: Béres László, Queneau: Stílusgyakorlat, rendező: Parászka Miklós, Euripidész: Íphigeneia Auliszban, rendező: Parászka Miklós).
Barta Lajos Szerelem című színműve mintha Csehov Három nővérének magyar változata lenne. A Szalay lányok egy névtelen kisvárosban csupán normális, hétköznapi polgári élet után vágyakoznak reménytelenül: a nyugdíjas negyedben esélyük sincs férjhez menni. Lujza költő szerelme a budapesti karriert választja, Böske szívének választottját, a katonát áthelyezik, Nelli pedig vénleányként nem találhat magának társat. A történetet felkavarja a szomszédba költöző Komoróczy, s az a tény, hogy az egyetlen potenciális férjjelölt bogaras, férfiatlan, önző, másokra figyelni képtelen lény, csak mélyebbé teszi a lányok drámáját. Ebben a világban szinte lehetetlen boldognak lenni.
Az előadást a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti aligazgatója, a fiatal színész-rendező, Keresztes Attila állította színpadra. Az ő neve sem ismeretlen a Vendégségben Budapesten sorozat nézői előtt, hiszen a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Színművészeti Tanszéke hallgatóival 1999-ben színpadra állított Képzelt beteg sikere óta hat, a Kolozsvári Állami Magyar Színházban rendezett darabja szerepelt a sorozat műsorán (Vörösmarty Mihály - Görgey Gábor: A fátyol titkai, Shakespeare: Romeo és Júlia, Schönthan - Kellér: A szabin nők elrablása, Marie Jones: Kövekkel a zsebében, Muszty - Dobay: A kék csodatorta, Varró - Presser: Túl a Maszat-hegyen).
Keresztes Attila értelmezésében a Szerelem a hiány drámája, ahol fiatal emberi sorsok csődjének vagyunk tanúi. Ebben a kontextusban a túlélés önmagában nem jelent életet. A események nem a cselekedetek sorában, hanem a lélekben, a belső történetekben nyilvánulnak meg.
"Írásra kínálja magát Keresztes Attila csíkszeredai Szerelem-rendezése. Könnyű róla beszélni, mert emberekről szól, s az előadásról beszélve tulajdonképpen a benne látott emberekről és emberi dolgokról lehet szólni. Kell ehhez Barta Lajos csupa-lélek darabja, és kell ehhez a szakmailag színvonalas előadás. (..) A kilátástalanság, vágyakozás, boldogságkeresés közhelyként csengő helyzeteiből Keresztes jó érzékkel szellőzteti ki a fülledt pátoszt. Egyik eszköze a miliőről való lemondás, a társadalmi vonzat helyett a megéltre, a szereplőkben és a szereplők közt történőkre való összpontosítás. A színészi játék igazodik a díszletben érvényesülő visszafogottsághoz, egyszerűséghez." (Boros Kinga: Csak férfi legyen? A hét, 2006. május 9.)
A produkció a Csíki Játékszín elmúlt évadának legsikeresebb előadása volt, nem véletlenül lett - igaz versenyen kívül - a Kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak XVIII. Fesztiváljának nyitóelőadása.
A Vendégségben Budapesten - Határon túli magyar színházi estek sorozat
április 2. és 5. között a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház öt
előadásának (Boldog nyárfalevél, Apokrif, Godot-ra várva, A nyugati világ
bajnoka, Lear király) bemutatójával folytatódik.
A Csíki Játékszín 1999 szeptemberében nyitotta meg kapuit a csíkszeredai közönség előtt. Feladatául tűzte ki, hogy magas minőségű színházi előadásokkal lássa el, nemcsak a város, hanem a környék közönségét is. A társulat több alkalommal is sikerrel mutatkozott be a Vendégségben Budapesten - Határon túli magyar színházi estek keretében a fővárosi közönség előtt (R. Del Valle-Inclán: Vérkötelék, rendező: Béres László, Queneau: Stílusgyakorlat, rendező: Parászka Miklós, Euripidész: Íphigeneia Auliszban, rendező: Parászka Miklós).
Barta Lajos Szerelem című színműve mintha Csehov Három nővérének magyar változata lenne. A Szalay lányok egy névtelen kisvárosban csupán normális, hétköznapi polgári élet után vágyakoznak reménytelenül: a nyugdíjas negyedben esélyük sincs férjhez menni. Lujza költő szerelme a budapesti karriert választja, Böske szívének választottját, a katonát áthelyezik, Nelli pedig vénleányként nem találhat magának társat. A történetet felkavarja a szomszédba költöző Komoróczy, s az a tény, hogy az egyetlen potenciális férjjelölt bogaras, férfiatlan, önző, másokra figyelni képtelen lény, csak mélyebbé teszi a lányok drámáját. Ebben a világban szinte lehetetlen boldognak lenni.
Az előadást a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti aligazgatója, a fiatal színész-rendező, Keresztes Attila állította színpadra. Az ő neve sem ismeretlen a Vendégségben Budapesten sorozat nézői előtt, hiszen a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Színművészeti Tanszéke hallgatóival 1999-ben színpadra állított Képzelt beteg sikere óta hat, a Kolozsvári Állami Magyar Színházban rendezett darabja szerepelt a sorozat műsorán (Vörösmarty Mihály - Görgey Gábor: A fátyol titkai, Shakespeare: Romeo és Júlia, Schönthan - Kellér: A szabin nők elrablása, Marie Jones: Kövekkel a zsebében, Muszty - Dobay: A kék csodatorta, Varró - Presser: Túl a Maszat-hegyen).
Keresztes Attila értelmezésében a Szerelem a hiány drámája, ahol fiatal emberi sorsok csődjének vagyunk tanúi. Ebben a kontextusban a túlélés önmagában nem jelent életet. A események nem a cselekedetek sorában, hanem a lélekben, a belső történetekben nyilvánulnak meg.
"Írásra kínálja magát Keresztes Attila csíkszeredai Szerelem-rendezése. Könnyű róla beszélni, mert emberekről szól, s az előadásról beszélve tulajdonképpen a benne látott emberekről és emberi dolgokról lehet szólni. Kell ehhez Barta Lajos csupa-lélek darabja, és kell ehhez a szakmailag színvonalas előadás. (..) A kilátástalanság, vágyakozás, boldogságkeresés közhelyként csengő helyzeteiből Keresztes jó érzékkel szellőzteti ki a fülledt pátoszt. Egyik eszköze a miliőről való lemondás, a társadalmi vonzat helyett a megéltre, a szereplőkben és a szereplők közt történőkre való összpontosítás. A színészi játék igazodik a díszletben érvényesülő visszafogottsághoz, egyszerűséghez." (Boros Kinga: Csak férfi legyen? A hét, 2006. május 9.)
A produkció a Csíki Játékszín elmúlt évadának legsikeresebb előadása volt, nem véletlenül lett - igaz versenyen kívül - a Kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak XVIII. Fesztiváljának nyitóelőadása.
A Vendégségben Budapesten - Határon túli magyar színházi estek sorozat
április 2. és 5. között a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház öt
előadásának (Boldog nyárfalevél, Apokrif, Godot-ra várva, A nyugati világ
bajnoka, Lear király) bemutatójával folytatódik.
Forrás: Égtájak Iroda
Linkek
