 |
 |
|
A bot – A világosság világa
két egyfelvonásos
írta és játssza: Várszegi Tibor
A bot
(48 perc)
zene: Mezei Szilárd (brácsa, bőgő)
„Ha a mezőn két kezeddel rátámaszkodsz a bot felső végére, eggyé válhatsz a mezővel. A karjaid a bot által a földet érik, lelked-szellemed találkozhat a földével: segít, hogy őseid-utódaid, múlt és jövő jussanak eszedbe. Nem cselekedsz, megállapodsz. Szemlélődsz a bot jelentette világközépen. Kurgán vagy, vagy Szentlélek-templom, az Atya teremtménye. Ez a bot világának a kezdete.
Ha a mezőn megragadod a bot alsó végét, irányt mutatsz, vagy lesújtasz, a jelennek pillanataiban cselekedsz. A karod a levegőbe lendül, akárki-akármi van körülötted, cselekedetedben mégis magad vagy. Megváltoztatod a világod, ember vagy: Krisztusarcú vagy Júdásképű. Ez a bot világának a vége.”
ismeretlen szerző
A világosság világa
avagy nem a világ világossága
(45 perc)
„Képzeld azt el, hogy a csillagok csak lyukak az égbolton,
Amelyeken keresztül a Mennyek Dicsősége feltárul a ragyogó Fény csóváiban!”
Esszénus Béke Evangélium, harmadik könyv, Az esszénus testvériség tekercsei
Amit látunk, nem művészet: abból az időből való, amikor még művészet nem volt. Még nem különült el a mindennapi léttől, értelmezhetetlen volt, mert nem kellett értelmezni, nem előadták és befogadták, hanem következett, mint a lélegzet.
Várszegi Tibor A bot című mutatványát Lélegzet címen is elő lehetne adni. (…) A látványt, A bot-ot, az archaikus, még az EGÉSZ-séges ember számára értelmezni szükségtelen. A lélekzet egyszerű elemei, a bot a világ tengelye, a bot a fallikus szimbólum, a bot a támasz… …az esendő ember: nem hisszük el! (…) Nem hiszek a szememnek.
Rentz Mátyás, író
