-
Györfi Csaba - Kányádi SzilárdNonverbális örömjátékrendező: Györfi Csaba
A gála egy esemény, ahol bármi megtörténhet. Nonverbális örömjáték, melyben a tér és idő fogalma kitágul, átértelmeződik. Emelkedett, modern rítus, melyben a mindenkori ember jellemének sokszínűsége kerül a középpontba.
A szereplők türelmetlenül várnak, ünnepkényszer van, viselkedni kell, létezni valahogy, várják a megváltást, hogy valami történjen, ami megváltoztatja eddigi életüket. A képzelet kinyílik, az eddig háttérbe szorított ego előtör és kinyilatkozik: megvalósít, a túlélés reményében kapaszkodik az utolsó perc erejébe.
Férfiak és nők őrült tánca ez, ismerkednek, megélnek közös pillanatokat, majd talán el is válnak. Teszik mindezt rengeteg humorral, öniróniával, zenében, táncban és olyan gesztusokban, reakciókban, amelyekben a néző magára ismerhet.
-
Dobay András - Muszty BeaMesemusicalrendező: Márkó Eszter
Legátó király birodalma tönkremegy és az országot csak az mentheti meg, ha Bandura, vagy Dákó királyfi gyorsan feleségül veszi valamelyik gazdag királylányt. A szépséges Kunigunda fényképe mindkettőjüket elvarázsolja és gondolkodás nélkül útnak indulnak, hogy legyőzve a veszélyes akadályokat, elnyerjék a kezét. A királylány anyukája, Moderáta királynő roppant okosan terveli ki a próbatételeket: csak az veheti feleségül Kunigundát, aki legyőzi az erdőben garázdálkodó Lila Kacaj boszorkányt, a vérszomjas sivatagi rablót, Ben Gazt és végül Hexametert, a szörnyűséges hatlábú sárkányt. Akárcsak a legtöbb mesében, a viszontagságos és próbákkal teli út végén ezúttal is kiderül: az igazság győz és mindenki elnyeri méltó jutalmát, vagy büntetését.
Muszty Bea és Dobay András mesemusicalje kicsiknek és nagyoknak egyaránt szól. A sok humorral, zenével és dallal teli történetben a hősszerelmes királyfik nem is sejtik, hogy Kunigunda hozományánál is van nagyobb kincs... -
Móricz ZsigmondTragédiarendező: Parászka Miklós
Móricz Zsigmond regényében a Zs.V. rövidítésnek két jelentése van. Jelenti a történet helyszínét, Zsarátnok városát, a város rangját, a jogszerűség látszatával, emelkedett, hazafias jelszavak hangoztatásával fenntartott hatalmát. És közönségesen, közismerten azt, hogy „zsebre váglak”, mint egy olyan világ jelszavát, ahol általánossá vált a korrupció, ahol a demokrácia csak egy cinikus módon fenntartott díszlet, a kifejlődő kapzsi zsarnokság számára. Ahol „az urak a rokonság kérdését úgy fogják fel, mint bejelentett jogcímet arra, hogy részt vehessenek a panamákban”.
Azonban nem csak a világ, maga a főhős is kétarcú. Készségesen válik a hatalmasok „rokonává”, míg elveit követve egy méltányos és tisztességes világ megvalósításáról álmodik. Eközben pedig az ő keze után is kapkodnak az egzisztenciális örvényekben fuldokló rokonok. Érzelmi élete is két nő vonzásában feszül pattanásig. A regény mesterien megépített, sokágú epikai szerkezet, minden részlete bevilágít a valóság egy-egy homályos zugába, a lélek rejtelmeibe. Mindezt egy drámai gerinc tartja egyben: Kopjáss István története, mely színpad után kiált. Erre figyelve készült Székely Csaba színpadi adaptációja, azzal a szándékkal, hogy éberebben figyeljünk világunkra s egyúttal kedvet kapjunk a regény (újra) olvasásához.
-
Kányádi Sándorrendező: Kányádi SzilárdCsiki Zsolt
Az 1989 előtti időszaknak több szakasza ismeretes. A második világháborútól 1989-ig terjedő időt sokan sokféleképpen élték-vészelték át. Sokan estek áldozatául ennek a kornak és a benne uralkodó politikai eszmék képviselőinek.
Kányádi Sándor végig- és túlélte a fent említett korszakot. Írói munkásságából két színházi darabja maradt ránk, az Ünnepek háza és a Kétszemélyes tragédia. Arra vállalkoztunk, hogy írásaiból, költeményeiből és az élete során adott interjúkból egy olyan előadást hozzunk létre, mely egyszerre mesél róla, a nagy költőről és az erdélyi magyar költészet nagykövetéről, helytállásáról, emberségéről és nem utolsó sorban a korról melyben vele együtt olyan sokan kénytelenek voltak élni.
-
Tóth Árpád - I. L. Caragialerendező: Tóth Árpád
I. L. Caragiale 1890-ben írta meg a Megtorlást, amely teljesen elüt addigi társadalombíráló vígjátékaitól, szatirikus írásaitól. A bosszú és bűntudat pokoli mélységeinek története ez.
A cselekmény egyetlen éjszaka alatt játszódik, azonban a szereplők elmúlt kilenc évének minden keserűségét, feszültségét magában hordozza. Mindegyikük súlyos terheket cipel: a szerelemből elkövetett, eltitkolt gyilkosság terhe; a kínzó bűntudat, mely lassan teljesen felőröl; a kiszolgáltatottságba süllyedt magány, mely az őrület határáig sodor; az éveken át tartó, sohasem múló gyász; a folyamatosan égő, lüktető sejtelem és a mardosó gyanú érzése, majd a borzasztó út a bizonyosság felé; a majdnem tíz évig tartó pokol, a bűnnel szerzett házasság súlya; a jogtalan büntetés és kínzás, a rácsok mögött ártatlanul sínylődő megtört elme; az elcsábulás és szerelembe esés miatti cinkostárssá válás tehetetlensége.
Egy kósza hír kilenc év sűrített feszültségét hozza felszínre; négy ember keserű kiáltása, lelkük vérfagyasztó sikolya töri meg az éjszaka csendjét.
Ez életük leghosszabb éjszakája.
-
Deák Katalin - Biró Réka - Bartalis Gabriellarendező: Bartalis Gabriella
Majd meglátjátok – a fiatalok legtöbbször ezt a választ kapják, ha megkérdőjelezik az őket megelőző generáció értékrendszerét, gondolkodását, mindennapjait. Mintha a több tapasztalattal rendelkezők ezzel azt mondanák: meglátjátok, hogy titeket is felcsavar majd a rutin, előbb-utóbb ti is feladjátok az álmaitokat. A fiataloknak meg nem marad más, mint annak a reménye, hogy kell múljon rajtunk is valami.
Az Ásókapa azt igyekszik vizsgálni, hogy térségünkben mit jelent a házasság, milyen szabályok működtetik, hogyan oszlanak meg a feladatok, ki hozza a döntéseket, milyen elvárásaink vannak a párunkkal szemben, és milyen elvárásokat támaszt a társadalom velünk szemben? Hogyan lehet – egyáltalán lehetséges-e – harmonikus otthont teremteni, elfogadni önmagunkat és a másikat. Az Ásókapa próbafolyamatát egy kutatási fázis előzte meg, melyben 21 interjú, összesen 320 oldalnyi szöveg készült különböző korosztályú, illetve családi állapotban élő személyekkel.
-
Borisz Akunyinrendező: Albu István
Borisz Akunyin darabja Csehov Sirályának zárójelenetével indul. A mű a csehovi drámaiság és a bűnügyi elbeszélés ötvözete. Már-már fekete komédia. Vajon mi történik a Sirály híres zárójelenete után?
Csehov posztmodern újragondolása, az eredeti mű hagyományos, lineáris kronológiáját is megbontja: az eredeti dráma utolsó jelenetét követően Trepljov halálának – mely Akunyin változatában gyilkosság, nem pedig öngyilkosság eredménye – felderítése ismétlődik meg többszörösen. Amellett, hogy Akunyin ezzel sajátosan megjeleníti a szövegben a posztmodern önmagába visszatérő, ismétlésen alapuló időkoncepcióját, egyben a krimi műfajának legalapvetőbb sajátosságát is ironikusan kiforgatja.
-
Pénzes Csabarendező: Kányádi Szilárd
Pénzes Csaba drámaíró darabja betekintést nyújt Karády Katalin misztikus homállyal fedett életébe, amelyről több legenda szövődött, mint amennyi hiteles elbeszélés vagy dokumentum maradt fenn. Felcsendülnek az örökzöld Karády dalok, melyek jelzőlámpaként világítják be egy hihetetlen karrier sikereit és kudarcait.
-
Szirmai Albert - Bakonyi Károly - Gábor Andorrendező: Kányádi Szilárd
Baracs István vasúti mérnök érdekellentétbe kerül a közeli nemesi birtokon élő Korláthy gróffal, aki józan eszének ellentmondó, rangjánál fogva mégis jogosnak hitt igényt formál a falu számára épülő vasútra. Baracs és Korláthy grófkisasszony ismeretlenül egymásba szeretnek, ám a kastélyban áthidalhatatlannak tűnő szakadék tátong közöttük, melyet a gróffal való ellentét csak súlyosbít.
Egy letűnt kor abszurditásig fajuló társadalmi különbségeit teszi nevetségessé Mágnás Miska története.
-
Háy Jánosrendező: Kányádi Szilárd
A történet egy édesanyáról szól, aki gyermekét egyedül neveli, mert férje a fronton harcol már hosszú ideje. Majd jön két levél. Az egyikben maga az édesapa ír családjának, míg a másik a halálhírét hozza.
Temetés, gyász és özvegyi élet vár főszereplőnkre, aki nem akar mást, csak helytállni.
-
Fodor Sándorrendező: Kányádi Szilárd
Mekkorák vagyunk valójában? És mekkorának látjuk magunkat környezetünk tükrében? És jóságunk vajon mennyire kényszer, amely önértékelésünk kisszerűségéből fakad?
Már gyerekként szembesülünk, ha meseszinten is, ezekkel a problémákkal és a játék, amely képes feloldani minden harcos ellentétet, Csipikében sem vall kudarcot.
Lenyűgöző álomvilág, s bár gyerekekhez íródott, valahol a majdani felnőtthöz is szól játékosságával, tanulságaival, értékeivel.
-
Csíki Játékszín
Bemutatkozik Csíkszeredában a Spectrum Színház
Különleges, felemelő, lélekmelengető előadással vendégszerepel a marosvásárhelyi Spectrum Színház a Csíki Játékszínben: április 1-én (nem tréfa!) 19 órai kezdettel Tamási Áron Vitéz lélek című színművét tekintheti meg a közönség. -
Csíki Játékszín
Színházi világnap 3 előadással
A 2014-es színházi világnapot kiemelten ünnepli a Csíki Játékszín. Színházunk bekapcsolódik az UNITER (Román Színházi Szövetség) országos, idős, rászoruló színészek megsegítését célzó „Művészek a művészekért” nevű karitatív akciósorozatába és az Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karával kötött partnerségben sor kerül a III. Sapientiás Kultúrnapra is. -
Csíki Játékszín
Rózsa és Ibolya - mesejáték premierje március 13-án
Március 13-án új mesejátékot mutat be a Csíki Játékszín a kisiskolásoknak, a Rózsa és Ibolyát. Arany János költeménye és magyar népmesék nyomán a színpadi mesejátékot Budaházi Attila írta és rendezte. -
Csíki Játékszín
A vihar kapujában - bemutató előadás február 21-én
Február 21-én, pénteken 19 órakor mutatja be a Csíki Játékszín az évad negyedik nagyszínpadi bérletes előadását Kövesdy István rendezésében. A vihar kapujában című bűnügyi drámát Müller Péter írta Akutagava elbeszélései és Kuroszava azonos című, közismert filmje nyomán. -
Csíki Játékszín
Semmi - Letölthető háttérképek
Számítógép-, tablett- és telefonképernyőkre letölthető háttérképek a Semmi című előadás plakátjából itt. -
Csíki Játékszín
B. Fülöp Erzsébet könyvének bemutatója
B. Fülöp Erzsébet, marosvásárhelyi színművész és egyetemi tanár könyvbemutatójára kerül sor 2014. február 7-én, pénteken délután 5 órakor Csíki Játékszín épületében található Orpheusz Kávézóban. -
Csíki Játékszín
Az Isten pénze Dunaújvárosban
A Bartók Kamaraszínház 2013/2014-es évadjának repertoárján bérletben kínálja a Charles Dickens kisregényéből írt, Tolcsvay László, Müller Péter és Müller Péter Sziámi által jegyzett magyar musicalt, az Isten pénzét. A produkciót 2014 január utolsó hetében három egymást követő estén, 29-én, 30-án és 31-én 19 órai kezdettel láthatja Dunaújváros színházbajáró közönsége. -
Csíki Játékszín
JANNE TELLER: SEMMI – bemutató előadás január 17-én
A Lurkó Fesztivál első kiadására készült alkalmi előadást követően január 17-én, 18 órai kezdettel a Csíki Játékszínben sor kerül Janne Teller Semmi című művének hivatalos bemutatójára Gimesi Dóra színpadi adaptációjában, Budaházi Attila rendezésében. -
Csíki Játékszín
A jegypénztár ünnepi nyitvatartása
December végén és január elején rendhagyó nyitvatartással várjuk nézőinket. -
Csíki Játékszín
Kiss Bora kiállítása Csíkszeredában
Kiss Bora színművész Csodát, Álmot, Színeket a Világnak című különleges hangulatú kiállításával képzőművészként is bemutatkozik a csíkszeredai közönségnek a Kájoni János Megyei Könyvtárban. Sajátosan tarka, mesei hangulatú alkotásainak világába nyújt betekintést a kiállítás, amelynek megnyitójára 2013. december 16-án, hétfőn 18 órára szeretettel várnak minden érdeklődőt.