„Talán halhatatlanok vagyunk.
Halhatatlanok, mint a Maracanazo
Mint a 6:3
Mint Pelé
Mint Johan Cruyff mechanikus narancsa
Mint „Isten keze” Maradonánál
– igen, tudom, hogy nem volt szabályos –
Vagy halhatatlanok, amilyen Messi vagy Ronaldo lesz
Annyira halhatatlanok.”

Egy kortárs mexikói darab a halhatatlanságról, a másik iránti felelősségről, gyászról, magányról és elengedésről. Azaz mindannyiunkról: két-, három- és négylábú lakóiról a Földnek, akik szeretünk, félünk, remélünk, sebeket ejtünk és közösen gyógyulunk. Akik képesek vagyunk feliserni saját magunk veszteségeit egy árván maradt tinédzser vagy egy útszélén kóborló kutya magányában.

A Négyszögletű kerek erdő egy mágikus hely. Itt megszűnik a Szomorúság és mindenkit olyannak fogadnak el amilyen.  Itt csak az őszinte érzelmeknek, gondolatoknak és szavaknak van igazán létjogosultságuk. És, ha néhanapján be is férkőzik a félelemből, butaságból, önzésből és kishitűségből fakadó irigység, rosszindulat, nagyképűség és harag, akkor is győzedelmeskedik a feltétel nélküli szeretet, mert nincs annál nagyobb erő a Földön.

Mindenkinek van egy hátizsákja, amibe egész életén át gyűjti a terheit, a szokásait, a félelmeit, a vágyait. Vagy csak a megszokásait, amelyeket a szüleitől örökölt. Kovács András megpróbálja letenni ezt a terhet, megpróbálja eltemetni az apját. Játékos, olykor humoros, olykor siralmas küzdés az élettel, a halál kapcsán

A korán megözvegyült von Trapp báró, az osztrák császári és királyi hadiflotta kapitánya, felesége halála óta egyedül neveli hét gyermekét a 20. század harmincas éveinek Ausztriájában, a II. világháború előestéjén. A Trapp villában katonás rend és ellentmondást nem tűrő fegyelem uralkodik. Mígnem megérkezik Maria Rainer, a különc novícia, aki nehezen illeszkedik be a szigorú előírások szerint működő Nonnbergi apátságba, és aki nemcsak felforgatja a villa rendjét és rideg szabályait, de újra megtölti a házat és a szíveket élettel és zenével.

A főszereplő szabadsága, pimasz bátorsága, szeretetre való képessége, valamint a zene és a természet iránti rajongása, amely az egész musicalt áthatja, A muzsika hangját a zenés színház egyik legikonikusabb darabjává avatja. Életigenlő, felszabadultan szórakoztató, mégis mélyen emberi történet a szeretetről, az összetartozásról, a zene és a szerelem erejéről, az európai történelem egy baljós pillanatában.

Csiky Gergely 1884-ben írta Buborékok című, vígjátéki fordulatokban gazdag szomorú komédiáját, az esztelen költekezés következtében reménytelenül eladósodó Solmay család története mégis rólunk szól. Csupa személyes ismerős: a családja széteséséhez asszisztáló családfő, a valóság elől vásárlásmániába menekülő akarnok anya, a morális tartás nélküli gyerekek, a politikai korrupció, az egyre növekvő adósság- és hazugságbuborékok, amiket csak fújunk, fújunk, pedig tudjuk, mi lesz a vége.
Csiky darabját a Mohácsi testvérek dolgozták át úgy, ahogyan csak ők tudják — zenésen, viccesen és szívfacsaróan.

A Csíki Játékszín április 11-én, a magyar költészet napja alkalmából ismét megrendezi hagyományos Tizenegy című programját: ezúttal Szabó Lőrinc költészetét ünnepli. A költő születésének 125. évfordulója alkalmából 11 színész 11 Szabó Lőrinc verset ad elő 11 órától a színház előtti téren, ezzel tisztelegve a 20. századi magyar líra egyik legkiemelkedőbb alakja előtt.

Szabó Lőrinc, Kossuth- és József Attila-díjas költő és műfordító a Nyugat második nemzedékének egyik legismertebb alakja volt, akinek művei a modern magyar költészet új irányait rajzolták meg. Ő volt az, aki a leíró-ábrázoló költészetet intellektuális tartalommal töltötte meg, és különleges nyelvezetével új alapokra helyezte a magyar lírát.

Idén 120 éve született a magyar költészet egyik legnagyobb alakja, József Attila. Az évforduló alkalmából egy különleges eseménnyel készülünk a magyar költészet napjára.